Az opciós ügynökségek minősítése
Az okos befektetők azonban felismerik, hogy a kötelezvény várható hozama mindössze 9 százalék, azaz a kockázatmentes kamatlábbal azonos mértékű. Ez természetesen feltételezi, hogy a vissza nem fizetés kockázata teljesen diverzifikálható, így nincs piaci kockázata. A kockázatos kötvényeknek általában van piaci kockázatuk azaz pozitív bétájukhiszen a fizetésképtelenség valószínűbb recesszióban, amikor mindenfajta üzlet rosszul megy. Tételezzük fel, hogy a befektetők 2 százalékos kockázati prémiumot várnak el és így az elvárt hozam 11 százalék.
A kereskedelmi forgalomban ritkán találhat az ember olyan kötvényeket, amelyek 3 százalékos hozamot kínálnak, bár rövidesen egy olyan vállalati kötvényt is bemutatunk, az opciós ügynökségek minősítése ígért hozama 50 százalék volt.
A fenti cégek kötvényminősítésének kategóriáit a A kereskedelmi bankok és sok nyugdíjalap csak befektetés-fokozatú kötvényt tarthat. Nincs olyan meghatározott formula, amelynek segítségével a kötvények besorolását egyértelműen el lehetne végezni. De azok a befektetési bankárok, kötvényportfólió-menedzserek, akik közelről figyelik a kötvénypiacot, meglehetősen jó közelítéssel megmondják a kötvény besorolását, ha megvizsgálnak néhány kulcsértéket, például a vállalat saját és idegen forrásainak internetes lehetőségek áttekintése, a jövedelem és a kamatteher arányát vagy az eszközarányos megtérülési rátát ROA.
A másik oldalon ugyanakkor, a CCC minősítéssel rendelkező kötvények több mint két százaléka egy éven belül, tíz éven belül pedig már majdnem a kötvényeket kibocsátó vállalatok fele fizetésképtelenné vált.
Természetesen ritkán fordul elő az, hogy a jó minősítésű cégek hirtelen csődöt jelentenek, ugyanis ha egy vállalat helyzete az idő múlásával romlik, a minősítő ügynökségek lefelé minősítik a vállalat kötvényét, utalva arra, hogy a vállalat nemfizetési valószínűsége megnőtt.
Ezt követően a két A-s kötvények következnek, és így tovább. A befektetés-fokozatú kötvényeknek legalább Baa-snak kell lennie.
Azokat a kötvényeket, amelyek nem érik el ezt a szintet bóvli kötvényeknek hívjuk. Forrás: Waldman, R. Salomon Smith Barney, New York, Mivel a kötvény minősítése a fizetésképtelenség valószínűségét tükrözi, nem meglepő, hogy szoros összefüggés van a kötvény besorolása és ígért az opciós ügynökségek minősítése között. A vállalatok és a kormányok felismerték a kötvények minősítése és a hozama közötti kapcsolatot, a besorolás romlása magasabb kamatköltséggel jár együtt.
Ügynökségi útvesztő: Hogyan válasszam ki a megfelelő partnert?
A befektetőket ezzel szemben az aggasztja, hogy a minősítő ügynökségek túl lassan reagálnak a problémás vállalatok esetében. Amikor az Enron-botrány ben kirobbant, a befektetők nemtetszésüket fejezték ki, hiszen a vállalat adóssága két hónappal korábban még befektetés-fokozatú volt. Bóvli kötvények Azokat a kötvényeket, amelyek a Baa minősítést sem érik el, bóvli kötvénynek junk bond is nevezik. Azonban az as években az új kibocsátású bóvli kötvények megsokszorozódtak, mivel egyre több vállalat bocsátott ki nagy tömegű, alacsony minősítésű kötvényeket vállalatfelvásárlás finanszírozására, vagy éppen a felvásárlás elleni védekezésül.
Az alacsony besorolású kötvények piacának felélesztése jórészt a Drexel Burnham Lambert befektetési bank agyszüleménye. A közvetlen eredmény az volt, hogy első ízben sikerült középvállalatoknak megszerezniük az ellenőrzést vállalatóriások felett, és ezt a tevékenységüket hitelfelvétellel finanszírozhatták. A bóvli kötvények kibocsátóinál az idegen források aránya gyakran elérte a 90—95 százalékot. Sokan aggódtak amiatt, hogy az ilyen magas tőkeáttétel ellenőrizhetetlen kockázatot eredményez és megpróbálták kikényszeríteni, hogy törvényileg tiltsák be a bóvli kötvényeket.
A bóvli kötvények egyik legnagyobb kibocsátója a Campeau Corporation volt. Sajnos egyúttal Így azután amikor szeptemberében a Campeau bejelentette, hogy nehézségei vannak a hitelei utáni kamatfizetéssel, a bóvli kötvények piaca zuhanni kezdett, a piac aggódott a bóvli kötvények megnövekedett kockázata miatt.
A Campeau-kötvények árfolyama olyan szintre csökkent, hogy az ígért hozam már csaknem elérte az 50 százalékot. Azok a befektetők, akiknek sok bóvli kötvény volt a birtokában, jelentős veszteségeket szenvedtek el. Az évtized végén a piac ismét virágzásnak indult, és a javuló gazdasági helyzettel egyidejűleg az éves vissza nem fizetési ráta 2 százalék alá csökkent, mielőtt az új évezredben ismét emelkedésnek indult volna.
A bóvli kötvények magasabb hozamot ígérnek, mint az állampapírok, de természetesen nem mindig tudják betartani ígéretüket. Azokban az időkben, amikor a bóvli kötvények kevésbé voltak népszerűek, a hozamuk 9 százalékkal haladta meg az államkötvények hozamát, a különbség azonban csökkenő tendenciát mutat.
A vállalatok természetesen nem tudják mindig betartani ígéreteiket. Sok bóvli kötvény nem tudott fizetni, míg a sikeresebb kibocsátók közül sokan visszahívták kötvényüket, megfosztva ezzel a befektetőket a várható magasabb kamatfizetéstől.
A bóvli kötvények ígért hozamának átlaga 4. Feltételeztük, hogy ben 1 dollárt fektettek be. Forrás: Altman, E. Salomon Smith Barney, Az opciós árelmélet és a kockázatos hitelek A Amikor a vállalat fizetésképtelenné válik, a részvényesek valójában az eladási jogot put opciót érvényesítik. Az eladási jog értéke a korlátozott felelősség értéke, azaz a részvényeseknek az a joga, hogy egyszerűen elsétáljanak és a vállalati eszközöket a hitelezők kezére adják.
