Bitcoin botok aimakrókhoz. Minden, amit a zsarolóvírusokról tudni szeretnél | G DATA
A G DATA szakértőinek segítségével most részletesen bemutatjuk ezeket a kártevőket, elmondjuk, minek köszönhetik mostani népszerűségüket, és azt is, hogyan védekezhetünk ellenük.
Ha a zsarolóvírusokat angolul ransomware technikailag bitcoin botok aimakrókhoz, akkor ezek a kártevők egyetlen kritikus tulajdonságukban különböznek az egyéb rosszindulatú kódoktól. Míg egy hagyományos vírus távolról irányítható zombit botnetet csinál a felhasználók gépéből, vagy ellopja a felhasználói adatokat, netán bankkártya-információkat, addig a zsarolóvírusok közvetlenül kényszerítik ki a pénzt. Ehhez vagy lezárják az egész gépet, vagy a gépen található dokumentumokat titkosítják, és a hozzáférés visszaállítását a váltságdíj megfizetéséhez kötik.
Rövid történelem Az elmúlt időben a sajtó előszeretettel tálalta a zsarolóvírus-járványokat. Bitcoin botok aimakrókhoz felhasználók, kis vállalkozások tulajdonosai és nagyvállalatok — mind-mind zsarolóvírusos támadás áldozatai lettek.
Maga a jelenség azonban nem új, a nyolcvanas évek végére tehető az első zsarolóvírusok megjelenése. Abban az időben az internet még a tudósok kiváltsága volt, az adatok floppylemezeken utaztak. Egy zsaroló 10 ezer lemezt küldött szét postán orvosi intézményeknek, biztosítóknak, kutatóknak.
A kérdőív kitöltése után pár nappal a számítógép lezárult, majd dollár megfizetését követelte, az összeget egy panamai postafiókra kellett volna küldeni. Az es Virus Bulletin elemzése a koncepciót zseniálisnak és ördöginek nevezte, a programozást viszont gyengének tartotta. A vírus még nem titkosította a merevlemez fájljait, hanem csupán módosította a fájlneveket. A számítógépet többszöri újraindítása után zárolta.
Ezután a szoftver bérletének megújítására szólította fel a károsultakat. A fájlokat azonban manuálisan is vissza lehetett állítani, igaz, hogy ez eléggé kemény munka volt — a megfelelő átnevezési algoritmust kellett kitalálni. A kutatók ban kezdtek el a kriptovirológia tudományával komolyabban foglalkozni.
Az első vírusok, melyek ténylegesen titkosították a számítógép adatait, később, tájékán jelentek meg, PGPCoder vagy ban Archiveus neveken. Az első időszakban gyakoriak voltak még azok a zsarolóvírusok, melyek nem titkosították a merevlemez tartalmát, csak különböző hatóságoknak FBI, CIA kiadva magukat zárolták a gépet.
Ilyenkor a gépet zároló vírus nem hagyott maradandó kárt, miután eltávolították. Az adatokat titkosító kártevőket azonban hiába távolítják el a gépről, az adatok továbbra is titkosítottak maradnak. Némely esetben online bitcoin botok aimakrókhoz segíthetnek a kikódolásban, de mivel a mai zsarolóvírusok az internetről letöltött egyedi titkosítókulcsokat alkalmaznak, a visszafejtés egyre kevésbé sikeres.
A zsarolóvírusok jelenlegi korszaka ban, a Cryptolocker család megjelenésével kezdődött. Az új kártevőkben az a közös, hogy titkosítják az áldozat adatait, a titkosítókulcsot pedig a támadónak küldik el. Az adatokat úgy kapja vissza az áldozat, ha fizet, cserébe megkapja a titkosítókulcsot.
A többi zsarolóvírus — a Locky, WannaCry vagy Spora — a megvalósításban különbözik, a központi elképzelés azonban ugyanaz maradt.
- RIASZTÁS zsarolóvírus (ransomware) támadásokkal kapcsolatban | Nemzeti Kibervédelmi Intézet
- ITBN CONF-EXPO a kibervédelem visszavág - Computerworld
- A kártevő kedvelt célpontjait jelentik a vállalkozások, ahol jellemzően ipari kémkedésre használják fel.
- Keresni egy kicsit gyorsan
A zsarolóvírusokra ma egész iparág épül, egyes támadók mögöttes weboldalt, pár fős ügyfélszolgálatot is tartanak fenn, többféle fizetési lehetőséget ajánlanak fel. Bitcoin botok aimakrókhoz és az áldozatok A zsarolóvírust a többi kártevőhöz hasonló csatornákon keresztül juttatják el az áldozatokhoz, legyen az kéretlen levél csatolmánnyal vagy hivatkozással, fertőzött weboldal vagy kártékony hirdetési hálózat.
A biztonsági szakemberek és rendszergazdák mantrája, hogy ismeretlen hivatkozásra vagy linkre nem kattintunk, ennek ellenére a spam vagy a kéretlen levél továbbra is a fertőzés első számú forrása marad. A zsarolóvírus gyakran a makrót engedélyező szöveges dokumentumban bújik meg, de a futtatható állományokat gyakorlatilag bármilyen típusú csatolmányként tálalni lehet.
Kéretlen levél mellett fertőzött weboldalak is szórhatják a zsarolóvírusokat, vagy akár olyan hivatalos weboldalak is, melyeket megtámadtak és kódjukat módosították.
Ha pedig nem weboldalon, akkor a fertőzött hirdetési hálózatokon keresztül is terjedhetnek. A bűnözők általában nem célzottan támadnak, hanem minél szélesebb közönségnek próbálják eljuttatni a vírust. Ebből a szempontból számukra lényegtelen, hogy a célzott felhasználó üzleti vagy otthoni, a lényeg, hogy kifizesse a zsarolási pénzt. Ennek ellenére egyes iparágakat jobban érintenek a zsarolóvírusok, ilyen például az egészségügy, ahol a nagyszámú felhasználó relatív öreg és nem igazán karbantartott IT infrastruktúrát használ, ugyanakkor igen érzékeny és nagymennyiségű adatot kezelnek.
A zsarolóvírusok nemcsak az utolsó technológiát, hanem számos lélektani, viselkedési trükköt is bevetnek hatékonyságuk növelése érdekében. Nemcsak, hogy elérhetetlenné teszik a számunkra fontos adatokat, sok esetben például egy számláló mutatja, hogy mennyi idő múlva növekszik a váltságdíj.
Olyan típusú zsarolóvírust is felfedeztek, mely elengedi a zsarolási díjatha vírussal megfertőzzük ismerőseinket, barátainkat. Üzleti modell Nyilvánvaló, hogy a zsarolóvírusok és terjesztőik mögött jól átgondolt üzleti modell van, mely az olcsó működtetés mellett a lebukás kockázatának minimalizálására épül.
Az alternatív fizetési módozatok, a kriptovaluták megjelenése és terjedése tette lehetővé, hogy a zsarolóvírusok mögötti profi támadók gyakorlatilag lekövethetetlenek legyenek. A Bitcoin és társai használatához már nem szükséges hagyományos bankszámla, így nagyon nehéz kinyomozni, ki áll a támadás mögött. Az is gyakori, hogy a támadók több fizetési szolgáltatáson keresztül utaztatják a pénzt, így rejtőznek el a hatóságok elől.
A zsarolóvírusok terjedését az is elősegítette, hogy ezen a téren is megjelent a b2b modell, ahol a zsarolóvírus készítője bérbe adja, eladja a vírust egy másik félnek, aki a tényleges terjesztést végzi.
RIASZTÁS zsarolóvírus (ransomware) támadásokkal kapcsolatban
Gyakorlatilag nagyon alacsony befektetéssel és kezdő számítástechnikai ismeretekkel is lehet már zsarolóvírusokat terjeszteni, majd ebből nyereséget szerezni — mindez persze továbbra is törvénytelen! A zsarolóvírusok fejlesztői számára egyébként pont ez a b2b modell fő előnye: nem ők szoktak lebukni, hanem a terjesztésben üzletet látó kezdő maffiózók.
A zsarolóvírusok mögötti infrastruktúra egyébként nagyon könnyen változtatható, így a bűnözők a gyanú első árnyékára pillanatok alatt máshová helyezik át működésüket, ami nagyban megnehezíti a nyomozó hatóságok munkáját. Hogyan védekezzünk a zsarolóvírusok ellen?
A felhasználók első reakciója zsarolóvírusos fertőzés esetén az, hogy fizetnének az adataikért.
Ha viszont fizetünk, egyrészt fenntartjuk a zsarolóvírus-iparágat, másrészt pedig semmi garancia sincs arra, hogy vissza is kapjuk adatainkat. Hiszen a fizetés nem nyomon követhető, így csak a támadó becsületszava a biztosíték arra, bitcoin botok aimakrókhoz tényleg elküldi a titkosítókulcsot. És valóban, az eseteknek csak kisebb részében kapja meg a felhasználó a feoldáshoz szükséges kulcsot, és az adatok teljes kikódolása is csak ritkán sikeres. Ráadásul az adatok visszanyerése után maga a zsarolóvírus még a gépen marad, és bármikor újra pénzt keresni egy autóval magát — ekkor pedig minden kezdődhet elölről.
Biztonsági megoldás A legjobb védekezés a megelőzés, ezt pedig a legkönnyebben olyan biztonsági megoldás használatával érhetjük el, mely dedikált zsarolóvírus-ellenes modullal rendelkezik. A lakossági és vállalati termékekbe egyaránt integrált G DATA Zsarolásvédelmi modul egyedülálló abban a tekintetben, hogy már azt érzékeli, ha egy külső folyamat tömegesen szeretne fájlokat módosítani a számítógépen.
Ipari kémkedésre használják a legaktívabb trójait | G DATA
Ilyenkor a G DATA azonnal leállítja a kártékonynak gondolt folyamatot, és erről értesíti a felhasználót. Nézd meg ezt a modult működés közben! Frissítések A biztonsági megoldás mellett azzal is védekezhetünk, hogy naprakészen tartjuk, frissítjük operációs rendszerünket, alkalmazásainkat. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan kell ellenőrizni, hogy a rendszerünkhöz van-e frissítés, ha igen, azokat telepítsük — az otthoni felhasználóknak ebben a Windows Update is segíthet, ha engedélyezzük számára a biztonsági frissítések automatikus telepítését.
A legjobb pár a bináris opciók kereskedésére vállalati felhasználók patch menedzsment megoldásokkal tarthatják karban számítógépflottájukat.
Biztonsági mentés A zsarolóvírus azért hatékony, mert személyes adataink, dokumentumaink, fotóink rendkívül fontosak — számunkra. A zsarolóvírus méregfogát azzal tudjuk kihúzni, ha adatainkat rendszeresen mentjük egy olyan külső tárolóra, mely nem csatlakozik az internethez, a helyi hálózathoz. A rendszergazdák központosított backup megoldásokat használhatnak erre a célra. Tudatosság A technikai védelmet a felhasználói tudatosság növelésével egészíthetjük ki.
ITBN CONF-EXPO 2019: a kibervédelem visszavág
Például e-mail csatolmányokat csak akkor nyissunk meg, ha azokat egy megbízható személy küldte és semmi gyanús nem merül fel, sem az üzenetben, sem a fogalmazás nyelvében. Hasonló bizalmatlansággal kezeljük az e-mailekben, üzenetekben érkező hivatkozásokat is, hiszen könnyen kártevővel fertőzött weboldalra látogathatunk el. További G Bitcoin botok aimakrókhoz védelem A G DATA megoldásai dedikált zsarolóvírusok elleni védelemmel rendelkeznek, amely nem hagyományos vírusirtó technológiával működik, és így a legújabb, még ismeretlen zsarolóvírusokat is képes megállítani.
A vállalati Endpoint Protection termékünk emellett a futtatható alkalmazásokat korlátozó alkalmazás kontroll és az opcionális patch menedzsment modul segítségével növeli a védelmet.
További cikkek.
